Nyílt levél a magyar gazdaság irányítóihoz

Megalakult a MELT

2008. január 22-én megalakult a Magyarországi Elektronikai Társaság (MELT).
A szervezők nagy fába vágták fejszéjüket, amikor a hazánkban működő elektronikai iparnak – mintegy egyéves szervezőmunkával – egy egyesületet hoztak létre.
A szervezési időszakra megbízott tisztségviselők lemondását követően – új jelölés alapján – a közgyűlés megválasztotta az új tisztségviselőket: elnökké Lambert Miklóst, alelnökké Heiling Zsoltot, ügyvezetővé Ikladi Pétert. A tagság tiszteletbeli elnökké választotta Dr. Gyulai József akadémikust.
A fővárosi bíróság június 18-iki végzésében 13021 sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette a Magyarországi Elektronikai Társaságot.

Nyílt levél a magyar gazdaság irányítóihoz

2009. március 11. szerda, 15:14

A magyarországi elektronikai ipar helyzete

A MELT levele a gazdaság irányítóihoz

Az elektronikai ipar a magyar nemzetgazdaság húzó ágazata. Ezt a KSH illetve más szervezetek által szolgáltatott statisztikai adatok is alátámasztják. Az elektronikai ipart gyártástechnológiája alapján lehet megkülönböztetni minden más szakterülettől, amelyben döntő mértékű a high-tech és a számítástechnikára alapozott tesztelés.
Az elektronikai ipar gyártmányai egy termékpiramis csúcsán helyezkednek el és mint olyanok szinte minden más ipari folyamatot magukban foglalnak. Ezen túlmenően maguk is megjelennek a többi, magas színvonalú termékben valamilyen módon: vagy magában az árucikkben (tehát beépítve a termékbe, mint irányító-vezérlő szerkezet, mesterséges intelligencia stb.), vagy annak a gyártása során. Ugyanakkor az iparág léte tükröződik egyebek mellett a szolgáltatásokban, a szállítás/logisztika területén is. Megítélésünk szerint az elektronikai iparunkban létrejövő érték háromnegyed része a k+f és gyártás során testesül meg. A negyedik negyedet pedig az iparágat kiszolgáló szállítási, disztribúciós, kereskedelmi és szerviztevékenység eredményezi.

A statisztikák az iparágat DL ágazati kóddal "Villamos gép, műszer gyártása néven" az általános gépiparhoz sorolják, amelyhez a gép, berendezésgyártás mellett a járműipar is tartozik. Ezért sokszor előfordul, hogy még hivatalos orgánumok sem az őt megillető helyen és módon kezelik az iparágat. Gyakran megtörténik az is, hogy a cégek egy részét a járműiparba sorolják.

Az elektronikai ipar nemzetgazdasági súlyának számításához a D jelű feldolgozóipari ágazat, valamint a G jelű kereskedelem és szerviz, az I jelű szállítás és az M jelű oktatás vonatkozó részeit viszonyítjuk a bruttó kibocsátáshoz. A G és I ágazatokat csak becsléssel lehet értékelni, a D ágazat egész bruttó kibocsátáshoz képesti százalékának fele arányában (mintegy 17%-ban) vesszük figyelembe, mert az elektronikai termékeket is kell szállítani, elosztani, szervizelni, de súlya a többi gépipari termékhez képest könnyű. M oktatási ágazat azonban 30%-on számítható, mert a műszaki tárgyak és mérnöki tudományok oktatása manapság kulcskérdés. A D ágazatból csak a DL elektromos gép- és műszergyártást (a tulajdonképpeni elektronikai ipart), valamint a DM járműgyártás 20%-át (óvatos becsléssel, mert a korszerű autók elektronikai értékhányada ugyan ennél nagyobb, de egy részük már korábban figyelembe lett véve a DL kategóriába) számítottuk (pirossal írt számok). Az eredményt a 2005 és 2007-es évekre a táblázat mutatja.

A nemzetgazdaság jellemzője az is, hogy a teljes kibocsátás mintegy felét az élvonalbeli 500 cég hozza. Ebből látható, hogy a termékeknek csak elenyésző hányada származik közvetlenül a kkv-ktől, munkájuk csekély mértékben jelenik meg a nagy (főként multinacionális) cégek termékében, és nagyon sajnálatos, hogy a sok-sok kkv együtt sem képes volument termelni.
Az elektronikai ipar jellemzője az új fejlesztésű termékek kimagaslóan magas szellemi hozzáadott értéke, amely 85%-ot is meghaladhat. A távol-keleti elektronikai ipar jórészt ennek köszönheti felvirágzását. Ennek és az olcsó és szorgalmas munka révén váltak gazdaggá a "kis tigrisek". A hazai elektronikai ipart a rendszerváltást követően a multinacionális cégek alapozták meg, építve a korábbi gyártási hagyományokra és kultúrára, valamint a magyar mérnök kimagasló kutatás-fejlesztési készségére. A fejlett technológiák meghonosításával azonban nem tartott lépést a tudásnövekedés, a kis hozzáadott értéket tartalmazó tömeggyártás itthon csak a multinacionális cégeknél gazdaságos. Óriási problémát jelent, hogy hazánkban a K+F kiadások nagyobbik részét az állami fedezi, a vállalkozások maguk alig költenek erre a célra. A még meglévő, jelentős szellemi munkát igénylő K+F tevékenység az igazán hathatós kormányzati koordináció hiányában, illetve a nem megfelelő információáramlás következtében nem tud eléggé hatékony lenni, a pusztán a piaci versenyre épített fejlesztés a tőkehiányos hazai cégeket hátrányosan érinti. Mindezen hiányosságok ellenére az ágazat a GDP mintegy 17%-át adja, amiből belátható, hogy hatalmas belső tartalékokkal rendelkezünk.

A fentiekben részletezett jellemzőkkel leírható hazai elektronikai ipar képviseletére egy évvel ezelőtt alakult MELT (Magyarországi Elektronikai Társaság) legfontosabb célja az iparágban rejlő belső tartalékok feltárása, intézkedési javaslatok kidolgozása a kormányzat felé. Az elektronikai ipar piaci önszerveződésének segítés érdekében szintén kiemelt feladatunknak tartjuk az információáramlást biztosító fórumok létrehozását és megszervezését. Ezen túlmenően alapvető fontosságúnak tartjuk a K+F növekedését. Ezt a kormányzat is szükségesnek ítéli, és tárca nélküli miniszter útján kívánja az alulról jövő kezdeményezéseket segíteni.

Ugyanakkor be kell látni, hogy az oktatáspolitika döntéshozói az elmúlt 20 évben nem ismerték fel az elektronikai ipar értékteremtő fontosságának szerepét, és mára a közgondolkodás jelentősen eltávolodott a műszaki pályáktól, így a felsőoktatásban tett egyszerű intézkedések nem elegendőek a hatékonyság növelésére. Megítélésünk szerint az oktatást az általános iskolától az egyetemekig reformálni kell, sokkal nagyobb súlyt helyezve a valós élet kihívásaira, az elhelyezkedési lehetőségekre. Úgy látjuk, nem kap elég súlyt a gyakorlati oktatás, amelynek legnagyobb oka jelenleg az eszközhiány.

A fenti gondolatokkal összhangban, azokra alapozva a MELT felhívással fordul a gazdaság irányítóihoz, a politikusoktól a kormányzati szerveken keresztül az érdekelt országos egyesületekhez, beleértve ebbe a piaci döntéshozókat is, hogy azonosuljanak az egyesület célkitűzéseivel, segítsenek a szakma szereplőinek, hogy az elektronikai iparban rejlő tartalékok felszínre kerüljenek, és kiaknázásukkal hozzájáruljanak az ország gazdaságának növeléséhez, különösen a jelen válságos időszakban. Tudjuk, hogy - főként az autóiparban lévő nagy részesedésük következtében - a jelen válság az elektronikai ipart az átlagnál jobban sújtja, de nem közömbös az életszínvonal csökkenésével arányos külső és belső fogyasztás csökkenése sem. A KSH aggasztó év végi makrogazdasági jelentései szerint az ipari termelés visszaesése mintegy 20%-os, amelyben az elektronikai ipar vezető helyen szerepel, ezzel arányosan csökkent a külkereskedelmi forgalom is, és gazdasági elemzők szerint még nem vagyunk a hullámvölgy legalján. Duplán fontos tehát a tartalékok jobb kihasználása. Ezen célok elérése érdekében szükségesnek tartjuk olyan intézkedések meghozatalát, amelyek a szellemi tőke, kapacitás megőrzésére irányulnak, hogy az ne épüljön le, hanem megmaradjon Magyarországon a recesszió utáni időkre.

Kérjük a gazdaság döntéshozóit, hogy más iparágakhoz hasonlóan tekintsék át a villamos gép és berendezésgyártás, azaz az elektronikai ipar helyzetét is, vizsgálják meg az általa a jelenben és a jövőben játszott szerepét, annak fontosságát. Kérjük, hogy tegyenek intézkedéseket e high-tech iparág magyarországi fennmaradása és bővülése érdekében, hogy a válságot követő piaci átrendeződést követően egy magasabb szinten fejthesse ki gazdaságnövelő hatását. Ehhez alapvetően szükséges a tudásbázis fokozottabb növelése. E munkájukban a MELT mindenkor kész aktívan közreműködni, azt segíteni.

A Magyarországi Elektronikai Társaság elnöksége

Budapest, 2009. március 11.